PARLAMENTI FELSZÓLALÁSOK
vissza
18.Környezetvédelmi törvények..
2007.03.20.

Általános vita
Környezetvédelmi törvények környezeti felel?sséggel összefügg? módosításáról
Felszólalás: 8 p. 48 mp
Elnök úr!
Tisztelt Ház!
Az államtitkár úr azzal fejezte be a téma szóbeli felvezetését, hogy akarjunk és tudjunk örülni a környezetünknek, tudjunk benne élni, legyen az akár épített környezet, teszem hozzá én, legyen az akár a természetes környezet. Ehhez persze arra van szükség, hogy ésszer?en tudjuk használni, hasznosítani és bölcsen tiltani. Ennek a kett?nek az arányát úgy kell megtalálni, hogy az ember jól érezze magát abban a néhány évtizedben, amit ezen a földön tölt. Ebben az esetben nem az embernek kell a természetet szolgálnia, hanem a természetnek az embert. Úgy védjük a természetet, hogy közben használni tudjuk. Ne olyan ostobán, hogy eltiltsuk, elzárjuk az emberek el?l. A Balaton esetében számtalan példát tudok mondani, akár az egyik, akár a másik vonatkozására is.
Miután a környezet veszélyeztetése, károsítása nem ismer országhatárt, ezért nem csupán az Uniónak való megfelelés az, aminek itt most, e törvénymódosítás kapcsán meg akarunk felelni, hanem saját érdekünk is, hogy ezt a törvényt korszer?sítsük.
A legfontosabb cél az, hogy a süketek párbeszédét el?zzük meg, vagyis értsük egymást nemzetközi vonatkozásban is, meg országon belül is, ha valamit mondunk, akkor mindenki ugyanazt értse ez alatt. Közös szótárról, és ha úgy tetszik, fogalomtárról is szó van itt. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy érdemes ezt egy kicsit még áttekinteni, finomítani, és akkor valóban jó törvénymódosítás lesz. Újraértelmezésr?l van szó, b?vítésr?l van szó, aktualizálásról van szó, és mindez els?sorban a jelenlegi hazai környezetkárosodás növekv? elterjedése miatt szükséges.
Nos, a környezetvédelemben nem lehetünk eléggé szigorúak, mondom én, aki az el?bb azt mondtam, hogy legyünk ésszer?en szigorúak. Hatalmas kockázat, nagy felel?sség, megfordíthatatlan folyamatok, helyreállítási lehetetlenségek vannak. Ha kivágnak egy százéves vagy kétszáz éves fát, azt nem lehet semmilyen büntetéssel helyrehozni. Hiába ültetnek helyette akár száz fát is, újabb száz évre van szükség ahhoz, hogy az újratermel?djön. Vagyis néha évszázadok kellenek ahhoz, hogy egy káros hatás következményei után a természet visszatérjen az eredeti állapotába.
A törvénymódosítás jelent?s el?relépés. Egy régi probléma megoldásának jogszabályi alapját is megteremti: ez pedig az államtitkár úr által is említett "a szennyez? fizet" elvének az érvényesítése. S?t megjelenik ebben a törvénytervezetben a környezetkárosítás megel?zésére való kötelezés, megjelenik benne a helyreállítási intézkedésre való kötelezés. Kérdés persze, hogy ez mennyire lehet eredményes, mert ez a lényeg. Hiába írjuk le, ha ez nem valósul meg. És nem utolsósorban rendkívül fontos az, hogy a hatósági helyreállítási költségek behajthatók és vagyonra terhelhet?k. Tulajdonképpen Ékes képvisel?társam is ezt feszegette. Hogyan lehetne ezt szankcionálni sokkal határozottabban és sokkal er?teljesebben. Nos, erre ez a törvény nagyobb lehet?ség biztosít. Természetesen azzal, hogy ezt az állam megel?legezi, id?t lehet nyerni, de óva intenék mindenkit attól, hogy a költségáthárítás automatizmusát mindenütt és mindenkor egyformán értelmezze. Óvakodjunk ett?l. Egy somogyi példát említenék: a Dráva vidékén és a Balaton partján a magas falak omlásveszélye nagyon komoly probléma, ennek a gyors elhárítása gyors állami beavatkozást igényelhet. De ennek a költségének az áthárítása a tulajdonosokra, adott esetben önkormányzatokra szinte lehetetlen. A nagyságrendje miatt, az önkormányzatok vagy éppen a magánszemélyek anyagi teherbíró képessége ezt nem bírja el.
Különös súlya van a környezethasználó és a tulajdonos felel?ssége kettéválasztásának. Ez ebben az anyagban, ebben a törvénymódosításban nagyon jól megjelenik. Úgy gondolom, ez óriási el?relépés lehet. Természetesen a károkozóé, a használóé az els?dleges felel?sség, de kérdés az, hogy a használó miért fizeti a bérleti díjat: a használatért vagy a hallgatásért? A tulajdonos is hallgat, ha oda például külföldr?l szemétbálák érkeznek, mert adott esetben mind a kett?nek azonos a pillanatnyi érdeke. Más esetben a megbízó és a megbízott egyetemleges felel?sségére is szükség van, nemcsak a különválasztására, ahogy az alkalmazott által okozott kárért nemcsak az alkalmazott, hanem néha az alkalmazó is felel?sséggel kell hogy tartozzon.
Logikusan egyszer?síti a törvénymódosítás a hazai jogszabályi összhangot is. A környezetvédelmi törvény mögöttes jogszabályként érvényesül a természetvédelmi törvénynél, a hulladékgazdálkodási törvénynél és a vízgazdálkodási törvény esetében is, vagyis az itteni meghatározások szerint kell eljárni a többi esetben is.
Úgy gondolom, hogy érthet? sok minden ebben az el?terjesztésben, de sok vitára, feszültségre okot adó elképzelés is van. Ilyen például a t?rési kötelezettség érvényesítése vagy érvényesíthet?sége. Arról van szó ugyanis, hogy a megel?zéshez vagy a helyreállításhoz más ingatlanát igénybe lehet venni. Nos, ennek a módja, formája, ideje nagyon nagy mértékben befolyásolja azt, hogy a tulajdonos ezt hogyan és milyen formában éli meg, hogyan viseli el, mennyire válik ennek részesévé, mennyire tud azonosulni azzal, amit itt jogosan, törvényben megalapozottan tesznek, de lehet, hogy egy új, egy másik értéket tesznek ezzel tönkre. Ez esetben természetesen az ? kártérítésér?l is gondoskodni kell.
Befejezésül még egy új elemet említenék meg. Károkozónak min?síti a törvénytervezet a halászati jog gyakorlóját, ha a halpusztulás vízmin?ségi kárt okoz. Nos, kérdés az, hogy mi okozta a halpusztulást. A befolyó víz? Akkor pedig túlmutat nyilván azon a halastavon vagy azon a halászati hasznosításon a forrás, az ok, a keletkezés oka. Sokszor nagyon messze vezetnek ezek a problémák akkor, amikor majd a felel?sséget meg kell állapítani. Ezért mondom én azt, hogy a végrehajtás mikéntjén sok múlik. Legyünk szigorúak, de legyünk emberségesek is, és akkor tudjuk bölcsen szabályozni törvényekkel a mozgásteret, ugyanakkor pedig ésszer?en hasznosítani azt a környezetet, ami azért van, hogy az emberek, a fiatalok, az id?sek, mi valamennyien jól érezzük magunkat itt, ebben a környezetben, ebben az országban.
Köszönöm szépen. (Taps.)
vissza